Kerekes József lelkipásztor ismertette a regényt

Kerekes József lelkipásztor ismertette a regényt

A magyar kultúra napja közeledtével, tegnap könyvbemutatót tartottak a nagyvárad-rogériuszi református templomban. A délelőtt 11 órakor kezdődő istentiszteletet követően Hover Zsolt Erdélyi trónharc című történelmi kalandregényét ismertették.

Az ünnepi istentiszteletet követően a tavaly megjelent könyvet Kerekes József helyi lelkipásztor ismertette. Hover Zsolt magyargyerőmonostori református lelkipásztor harmadik regénye Kalotaszegről indul és oda is tér vissza, közben pedig elkalauzol a 17. századi Nagyszebenbe, Kolozsvárra, Segesvárra és nem utolsó sorban Váradra is, ahol a várvédők török elleni harcába pillanthatunk be a regény világán keresztül. A többek között a váradi vár alaprajzával is illusztrált regény tíz énekből áll, ennek nyomán a mű balladai jegyeket is hordoz, hiszen Greguss Ágost meghatározásában a ballada tragédia dalban elbeszélve. „Az Erdélyi trónharc balladai jellegű, költőien érzelmes, ugyanakkor történelemkönyvnek sem utolsó. Közel hozza egykor volt történelmi nagyságok alakját: II. Rákóczi György, Barcsay Ákos, Apafi és Kemény János alakját. Fejedelmi tartásukkal, katonai rátermettségükkel, politikai nagyravágyásukkal. És kiderül, hogy vakmerőségük, rövidlátásuk, hatalomszomjuk miként okozta ezrek és tízezrek teljesen felesleges halálát” – jegyezte meg a könyvet méltató lelkipásztor.

Nemzeti öntudat

Hover Zsolt lelkipásztor, a kötet szerzője a magyar kultúra napjával kapcsolatos gondolatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Elöljáróban elmondta, nagyon hálás azért, hogy regényének egyik helyszínén mutathatja be a könyvét. A város méltán kapott helyet a kötetben, hiszen a váradiak is hősiesen védték a várat – jegyezte meg. A magyar kultúra napját harminc éve ünnepeljük minden év január 22-én, Kölcsey 1823-ban ugyanis ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát. Kölcsey alkotásával nemcsak a magyar kultúrát formálta, hanem a magyar nemzeti öntudatot is. Ennek példája jelzi, hogy az irodalom nemcsak szórakoztat, hanem feledhetetlen érzéseket is tud adni. Egyes véleményekkel ellentétben nem kell megváltoztatni a Himnuszt, hiszen annak komorsága ellenére sem mondhatunk le fájdalmainkról, történelmünkről – jegyezte meg a lelkipásztor. Elmondta: a kultúrát nemcsak ápolni kell, azt gyakorolni is szükséges, a mindennapokban megélni. A kultúra pedig lehet szórakoztató is – fogalmazta meg ars poeticáját, rámutatva arra, hogy bár a regény megírása mögött komoly kutatói munka is rejlik, mindazonáltal szórakoztató jegyei is vannak. A szerző egyúttal felhívta a figyelmet az olvasás fontosságára, ugyanis az olvasás segít az összefüggések megtalálásában, a hétköznapi problémák megoldásában is.

János Piroska